A sövény, vagyis a térhatárolóként alkalmazott cserje, az egyik leggyakoribb dísznövény a kertekben, hiszen egyszerre tölt be kiemelten fontos funkcionális feladatot, és szolgál dekoratív célokat. A megfelelő sövény növény kiválasztása ezért kulcskérdés, ha kertépítésről van szó, nem tanácsos tehát az első megtetsző fajt, vagy netán az éppen akciós példányokat választani. Mire kell akkor figyelni?
A sövények kérdésköre amennyire egyszerűnek tűnik elméletben, olyan összetett a gyakorlatban. Megijedni persze nem kell, a választáshoz nem szükségesek szakismeretek, vagy szerteágazó tapasztalatok a cserjéket illetően, csupán logikusan végig kell gondolni, hogy mit is várunk el ettől a típusú növénytől!
Egy sövény lehet elsődlegesen védelmi célú, az épített kerítést kiegészítő, vagy akár azt helyettesítő védvonal, ami hatékonyan óvja a belső területet. Ebben az esetben mindenképpen magasra törő, erős ágrendszerű, tüskés, szúrós növényeket kell csatarendbe állítani! Remekül beválhat a magyal, a homoktövis, a tűztövis, a mahónia, vagy éppen a szeder. Nem hagyományos, de a célnak éppenséggel megfelelő lehet a drót-, vagy szellősebb elrendezésű fémkerítésre futtatott rózsa, sokan pedig az akácot is bevetik, ez azonban nem feltétlen megfelelő gyakorlat, ugyanis ez a növény invazív fajnak számít. Az ilyen sövények közös tulajdonsága, hogy szinte áthatolhatatlanok jelentősebb fájdalom és sérülés elszenvedése nélkül, így önmagukban is használhatók, de egy épített kerítéssel kombinálva komoly védelmi erőt jelentenek. Relatív veszélyességük miatt ugyanakkor kisgyermekes kertbe nem ajánlottak.
Mi a helyzet akkor, ha a kert tulajdonosa csupán dekorációként, élő zöld keretként, vagy a belátás korlátozása miatt szeretne sövényt telepíteni? Ilyenkor a védelmi funkciók a háttérbe szorulnak, és fontosabbá válik a külalak, az esztétikai érték, és egész más körből kell szemezgetni! A nyírott sövények örök dobogósa a puszpáng (buxus), mely tömött zöldjével, és kiváló alakíthatóságával a klasszikus látványt testesíti meg. Hasonlóan lombos, de kissé más stílusú a mezei juhar, a tiszafa pedig dús alakjával és alacsony gondozási igényével tűnik ki. Szintén népszerűek a különféle tuják, különösen az oszlopos változatok, melyek szorosan egymás mellé telepítve magas, monumentális zöld falat alkotnak. A kecskerágó és a som a szellősebb, lazább sövények csoportját gyarapítják, gazdag fajtaválasztékban kapható mindkét növény, így sokféle szín és mintázat közül lehet válogatni. Ajánlható az illatos virágokkal hódító fagyal, a télállósságáról híres fanyarka, vagy a bájos megjelenésű mézalmácska. Érdekes opció lehet a luc, melyből formás, alacsony, nyírt sövény alakítható ki.
Egy újabb érdekes csoportot alkotnak az ehető termést hozó sövények, melyek választásával kettős haszon könyvelhető el, mivel a térhatároló, díszítő funkció mellett a növény nassolnivalót is kínál! Ide tartozik a homoktövis, mely ráadásul sokrétű gyógyhatásokkal is bír, de említhető a köszméte, a málna és a szeder is, bár ezek az átlagosnál több törődést igényelnek, megjelenésük pedig elüt a hagyományos sövény képtől. A sokak által kedvelt, és a konyhában változatosan felhasználható csipkebogyó is izgalmas sövényféle, mely a bogyói mellett csodás virágzatával is hódít. Illik a sorba továbbá a galagonya, a mézalmácska, vagy a somfélék valamelyike, különösen utóbbiak nevezhetők vérbeli sövénynek, hiszen magasra nőnek, lombozatuk dús, takarásuk szinte teljes. A kihívást kereső kertbarátoknak pedig a kényes, egyedi talajigényű, de fantasztikus terméssel kecsegtető áfonya javasolható!
Bizonyára feltűnt, hogy a fenti felsorolásban több növényfaj többször is említésre került, ez persze nem véletlen. A sövénynek való növények egyes csoportjai között jelentős átfedések vannak, ami nem hátrány, hanem éppen előny, hiszen így jobban személyre szabható a növényi kerítés! Jól kombinálhatók az egyes igények, így választható például ehető termésű, de tüskés, vagy nyírható és egyben örökzöld, netán tüskés, de lombhullató faj is. Sövény növény választás és telepítés előtt ezért mérlegelni szükséges az alapvető elvárásokat a leendő térhatárolóval szemben, és számításba kell venni az egyes fajok sajátosságait is!
Segítség a sövény választás szempontjainak felállításához:
Tüskés: magas védelmi szint, de nem gyermekbarát, a kisebb háziállatokra is veszélyt jelenthet, metszése, nyírása kellemetlenebb, mint a nem tüskéseké.
Ehető termésű: jellemzően vonzza a madarakat és rovarokat, ez pedig zavaró lehet, cserébe ízletes csemegét szolgáltat.
Lombhullató: ősszel és télen elhanyagolható a dekorációs értékük, ilyenkor a védelmi funkció is csökken, valamint elvész a takaró hatás.
Örökzöld: egész évben lombos, üde zöld megjelenésű, de emiatt télen is kis mértékben öntözésre szorul.
Télizöld: észrevétlenül cserél lombozatot, legfeljebb pár héten át csökken az esztétikai értéke, zöldhulladékot azonban így is termel.
Nyíratlan: szabálytalanabb alak, természetesebb megjelenés, de metszési teendői akadhatnak, gyakran helyigényesebbek, szélesebbek a nyírt változatoknál.
Nyírt: magassága egyszerűen szabályozható, nyírással nyeri el igazi dekorációs értékét, jellemzően évi 2-3 alkalommal kell formázni.
Köszönjük a cikket vendégszerzőnknek, Megyeri Szabolcs barátomnak!
