Magyarországon az utóbbi években egyre jobban elterjed a műfű használata. Kertépítő cégünket is rengetegen keresik meg azzal, hogy évek óta sokat szenvednek a gyepükkel, és végre találtak egy jó megoldást, amivel kiválthatják. A reklámok hangzatosak: a műfű gondozásmentes, nem kell nyírni, locsolni, gyeptrágyázni, gyepszellőztetni, és egész évben gyönyörű zöld. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy a műfű hátrányai hosszú távon súlyos áldozatokat követelnek a kertünktől és a pénztárcánktól.
Viszont ennek a műanyagnak komoly ára van – mind anyagilag, mind ökológiailag –, amiről a forgalmazók a legritkább esetben beszélnek a hirdetéseikben. Nézzük meg, mi a valóság a csodapázsit mögött!
A műfű hátrányai: Rejtett költségek a telepítésnél
Először is beszéljünk az árakról, mert a legtöbb meglepetés itt éri a kerttulajdonosokat.
Anyagköltség és földmunka a műanyag pázsit esetében
Ha összehasonlítjuk a gyepszőnyeg árával, azt vehetjük észre, hogy a minőségi pázsit műfű négyzetméterára akár 10-15-ször is magasabb lehet, mint az élő gyepszőnyegé. Egy jó minőségű, vastag és puha műfű anyagára már bőven 10 000 – 15 000 Ft/m² felett kezdődik, és akkor a prémium minőségű termékekről még nem is beszéltünk.
Elsőre azt gondolhatjuk, hogy a magasabb kezdeti ár megtérül, hiszen éveken keresztül nem kell gondozni. De sajnos a képlet nem ennyire egyszerű. Egy műfű élettartama nagyjából 10-15 év. Ha leosztjuk egy 100-200 négyzetméteres kert esetében a bekerülési költségeket erre az időtartamra, könnyen elcsodálkozhatunk.
Ráadásul a műfüvet nem lehet csak úgy a talajra ráteríteni. Az alatta lévő föld az időjárási viszonyok hatására mozog, így a szőnyeg hamar hullámos és egyenetlen lenne. Emiatt – egy térkövezéshez hasonlóan – egy vízáteresztő rétegrendet kell létrehozni. Ez általában több centiméter zúzottkövet és egy vékonyabb ágyazóréteget jelent, a széleket pedig szegélyhez kell rögzíteni.
Ezeknek az anyagoknak a mozgatása komoly földmunkával jár. Még egy kisebb kertben is több tíz köbméter termőföld és szórt anyag megmozgatásáról beszélünk. Jól tudjuk, hogy a kertépítés legköltségesebb része mindig a földmunka és a tereprendezés. És akkor arról a fájó pontról még nem is beszéltünk, hogy a jó minőségű termőföldet konténerekben egy lerakóba szállítjuk, és a helyére terméketlen zúzottkő kerül.
Ha mindezeket a tételeket – anyagár, logisztika, földmunka, lerakás – kiszámoljuk, könnyen kijön, hogy egy egész kert műfűvel való burkolása lényegesen többe kerül, mintha évekre előre kifizetnénk egy profi kertész szakember szolgáltatásait a természetes gyep fenntartására.
Valóban gondozásmentes a műfű?
Ha azt vesszük, hogy nyírni és trágyázni nem kell, akkor igen. De ha jobban megvizsgáljuk a kérdést, a gondozásmentesség mítosza hamar szertefoszlik.
Gyomok, takarítás és a műfű hátrányai a higiéniában
Tévhit, hogy a gyom nem nő ki a műfűből! Egy életrevaló gyomnövény bárhol képes megtelepedni: az aszfalt repedéseiben, a térkő réseiben, és bizony a műfű szálai között felgyülemlő porban is. Ezért időről időre ezeket manuálisan el kell távolítani.
Szintén feladatot ad a falevelek, a kutyaszőr és egyéb szennyeződések eltakarítása. Míg a természetes gyepnél ezt sok esetben a fűnyíró pikk-pakk megoldja, és az öntözőrendszer „le is mossa”, a műfű sűrű szálaiból mindezt kiszedni komoly fizikai munka. Különösen igaz ez akkor, ha házi kedvencünk a műfűre piszkít. Ilyenkor a mosás és a fertőtlenítés elkerülhetetlen, mert a felület büdös lesz, és higiéniai szempontból is komoly veszélyt jelenthet, ha nincs megfelelően és rendszeresen takarítva.
A műanyag pázsit „fésülése”
A műanyag szálak az erős, folyamatos igénybevétel (például járkálás, játék) esetén képesek elfeküdni, és nem tudnak maguktól teljesen helyreállni. Ezért időnként egy seprűgéphez vagy gyepszellőztetőhöz hasonló eszközzel át kell fésülni a felületet, hogy a szálak újra szépen, egyenesen álljanak. Ezt a karbantartást rendszeresen el kell végezni, ha esztétikus, eredeti állapotú műfüvet szeretnénk látni.
A műfű hátrányai a kert ökoszisztémájára nézve
A pokoli hőség: A szintetikus gyep és a városi hősziget-effektus
Mi a helyzet a vízzel és a nyári kánikulával? Bár a higiénia miatt is mosni kell, az igazi probléma a forróság. Egy nyári melegben a műfű felülete képes akár 70°C-ra is felmelegedni! Ez olyan forró, hogy mezítláb rálépve azonnali égési sérüléseket okozhat (különösen a gyerekeknél és a háziállatoknál).
A természetes fűvel ellentétben – amely párologtatás révén hűti a környezetét – a műfű elnyeli a hőt. Ráadásul a műanyag és az alatta lévő zúzottkő nemcsak megtartja a meleget, hanem vissza is veri azt akár 1,5 – 2 méteres magasságba. Ez drasztikusan megnöveli az egész kert hőmérsékletét. A felület olyannyira viselkedik hőtárolóként, mint egy aszfaltút: még az esti órákban sem hűl le megfelelően.
Tehát a nyári időszakban ahhoz, hogy a kert egyáltalán használható legyen, a műfüvet hűteni (locsolni) kell. Ezért, aki mégis a műfű mellett dönt, annak azt javaslom: semmiképp se szüntesse meg a meglévő öntözőrendszerét!
A talajélet teljes pusztulása a műgyep alatt
Kertépítőként muszáj kiemelnem, mi történik a műfű alatt. A zúzottköves ágyazat és a vastag műanyag réteg alatt a talaj szó szerint megfullad. Az oxigén és a szerves anyagok hiánya miatt eltűnnek a giliszták, a hasznos mikroorganizmusok és a rovarok. Ha 15 év múlva valaki megunja a műanyagot, és újra élő kertet szeretne, az a föld már biológiailag halott lesz. Rengeteg idő, pénz és energia egy ilyen területet újraéleszteni.
Vízgazdálkodás: Extrém esőzések és villámárvizek
Bár telepítéskor vízáteresztő rétegrend készül, a klímaváltozás miatti hirtelen, nagy mennyiségű lezúduló csapadékot a műfű sokszor nem tudja olyan gyorsan és hatékonyan elvezetni, mint egy mélyen gyökerező, természetes és porózus talaj. Kisebb eséseknél is könnyen megállhat rajta a víz, pocsolyákat képezve a műanyagon.
Téli és őszi kihívások
Nemcsak a nyár okoz gondot. Ha a nedves, rothadó falevél ráfagy a műfűre, vagy jég és vastag hó borítja, a takarítása (például egy hólapáttal) rendkívül kockázatos: egy rossz mozdulat, és könnyen kárt tehetünk a drága műanyag szálakban, amit utána lehetetlen nyomtalanul javítani.
A műfű hátrányai: Környezeti terhelés és egészségügyi kockázatok
A kényelemnek komoly ára van. A műfű műanyag szálakból (polietilén, polipropilén vagy nejlon) és egy gumi/műanyag töltetű hátlapból áll. A környezeti lábnyoma hatalmas:
- Mikroműanyag-szennyezés: A használat és az UV-sugárzás okozta kopás során folyamatosan mikroműanyagok válnak le róla. Ezek bemosódnak a talajvízbe és a folyókba, veszélyeztetve a vízi élővilágot. Ráadásul a madarak a letöredezett zöld szálakat gyakran eleségnek vagy fészeképítő alapanyagnak nézik, ami végzetes lehet számukra
- Magas szénlábnyom: Mivel kőolajszármazékokból készül, már a gyártása is rengeteg energiát emészt fel és üvegházhatású gázokat bocsát ki. Egy átlagos kertnyi (60 m²) műfű legyártása nagyjából 435 kg CO2-kibocsátással jár.
- Egészségügyi kockázatok: A gumi töltőanyagok és bizonyos műanyagok káros vegyi anyagokat – például „örök vegyi anyagokat” (PFAS), ólmot, BPA-t és ftalátokat – tartalmazhatnak. Ezek a nyári melegben kipárologva, belélegezve vagy bőrrel érintkezve veszélyesek lehetnek, különösen a földön játszó gyerekekre és a sportolókra.
- Hulladékkezelési krízis: A műfű biológiailag nem bomlik le. A bonyolult, több anyagból álló rétegrendszere miatt az újrahasznosítása szinte lehetetlen. Egy felszedett műfű sorsa évszázadokra meg van pecsételve a szeméttelepeken.
Hatás az ingatlanpiaci értékre
Egyre több a tudatos, környezetbarát megoldásokat kereső vásárló. Egy teljes egészében lebetonozott vagy műfüvezett kert ma már sok esetben ronthatja az ingatlan eladhatóságát. Az új tulajdonos pontosan tudja: milliókba és rengeteg munkába fog kerülni a zúzottkő kitermelése, a termőföld visszatöltése és az élő kert helyreállítása.
Ha ilyenek a műfű hátrányai, mire jó egyáltalán?
Kertépítőként azt mondom, hogy egy teljes kert lefedése műfűvel ökológiai őrültség. Ettől függetlenül, kis mértékben és funkcionálisan megvan a helye a kertekben.
Mire javaslom?
- Játszóterek alá: Játszószerek (mászókák, hinták) alá kiváló ütéscsillapító megoldás lehet.
- Medencék alá: Ideális alap a felállítható medencék alá. Puhább talajt ad, ami nem szúrja ki a medence alját, és a szezon végén, a medence elbontása után nem egy hatalmas, saras kopasz folt éktelenkedik a kertben, hanem egy tiszta felület, amit évről évre újra lehet használni.
- Kutyakennel / elzárt területek: Kutyák által intenzíven használt, elzárt területekre is érdemes lehet lerakni, amennyiben a rendszeres vizes takarítását és fertőtlenítését meg tudjuk oldani.
Összességében: van helye a műfűnek a kertekben, de csak akkor, ha ésszerűen és felelősségteljesen használjuk.
Mit tegyek a műanyag pázsit helyett, ha nem boldogulok a gyeppel?
Az élő gyep egy élőlény. Gondozást és törődést igényel, a minősége pedig attól függ, hogy mennyi munkát fektetünk bele, és hogy a kertünk mikroklimatikus adottságai (napfény, árnyék, talajtípus) mit engednek meg.
Ha mindenáron focipálya minőségű (angol) gyepet szeretnénk otthonunkba, akkor abba már a kivitelezés elejétől fogva rengeteg időt és pénzt kell fektetni (automata öntözőrendszer, vakondháló, gyepszőnyeg), és nagy hangsúlyt kell fordítani a fenntartásra is (rendszeres nyírás, tápanyagozás, szellőztetés).
Ha viszont az a lényeg, hogy a felület „csak zöld legyen” és ne legyen poros a kert, akkor vannak természetes alternatívák is:
- A megfelelő magkeverék: Egy kevésbé intenzíven gondozott gyep is lehet zöld és sűrű, ha a kert (pl. árnyékos terület) és a talaj igényeinek megfelelő fűmagkeveréket választunk.
- Alternatív gyepek: Ha szeretjük a természetközelibb megoldásokat, remek és rendkívül alacsony karbantartási igényű alternatíva a lóherés vagy a százszorszépes fűmagkeverékek használata. Ezek jobban bírják a szárazságot, kevesebb nyírást igényelnek, és természetes táplálékot nyújtanak a beporzóknak.
Tehát van élet a műfű helyett is, csak meg kell ismernünk önmagunk, az időbeosztásunk és a kertünk valós igényeit. Bár a műfű rövid távon kényelmesnek tűnik, és valóban spórol a locsolóvízzel, hosszú távon műanyaghulladékot generál, élhetetlenül melegíti a környezetünket, és teljesen elpusztítja a talaj élővilágát.
